A bérleti szerződés, mint minden szerződés, a szerződő felek közös akaratán alapuló kétoldalú jognyilatkozat, mely a köztük létrejövő bérleti jogviszonyt hivatott szabályozni. A jó bérleti szerződésről elmondható, hogy részletes, magába foglalja a szerződő felek egyedi igényeit, jogait és kötelezettségeit. Amennyiben jól működő, átlátható bérleti jogviszonyt szeretnénk a bérleti szerződéssel létrehozni, olyan szerződésre van szükségünk mely, mindkét felet – bérlőt és bérbeadót – egyformán védi, mindkét fél részére megfelelő biztosítékokat szolgáltat.
Mit írjunk bele a bérleti szerződésbe a kötelező elemeken kívül?
Korábbi cikkünkben már tisztáztuk, hogy melyek azok a minimális tartalmi elemek melyek szükségesek ahhoz, hogy érvényes bérleti szerződést tudjunk kötni. Most azokat a szintén a szerződés tartalmára vonatkozó tételeket részletezzük a teljesség igénye nélkül, melyeket érdemes belefoglalni a bérleti szerződésbe:
-
- A szerződés megszűnésének esetei, a felmondás szabályai. Határozott idejű szerződés esetén a felek kizárhatják annak lehetőségét, hogy rendes felmondással megszüntethető legyen a szerződés. Határozatlan idejű felmondás esetén például meghatározható olyan időtartam, aminél ha hamarabb mond fel rendes felmondás útján a bérlő, akkor elveszíti a letett biztosítékát (kaució). Érdemes írásba foglalni azt is, hogy a felmondás módon tehető meg.
- Közüzemi költségek (rezsi) fizetésének módja és határideje. Mivel minden szerződés egyedi , érdemes a felek számára legkényelmesebb, legbiztonságosabb módot választani, s annak szabályait rögzíteni a szerződésben.
- Biztosíték (kaució) elszámolásának szabályai, mértéke és funkciója. Mindenképp érdemes a későbbi viták elkerülése érdekében a részletszabályokat írásban rögzíteni a szerződésben. Tipp: Kiköthető például, hogy a biztosíték visszaadásának feltétele a pontos elszámoláson túl az is, hogy a bérlő mutassa be az erre vonatkozó dokumentumot, hogy kijelentkezett a szerződés végeztével az ingatlanból. Külföldi diák bérlő esetén akár azt is feltételül szabhatjuk, hogy a nevére kötött internet előfizetői szerződést mondja fel, vagy vigye magával az új címére.
- Ingatlan használatának szabályai – Fontos leszögezni, hogy minél részletesebben sikerül tisztázni a mindkét fél számára elfogadható szabályokat, annál kisebb az esélye a későbbi félreértéseknek, esetlegesen kialakuló elmérgesedő viszonynak. Érdemes ezért már rögtön a szerződéskötéskor tisztázni, hogy hány fő használhatja az ingatlant, a bérlő tarthat-e kisállatot, a dohányzás milyen feltételek mentén megengedett stb. Illetve, hogy a szabályok megszegése melyik esetben keletkeztet okot a bérbeadónak rendkívüli felmondásra.
Tipp: Külföldi bérlő esetén az eltérő kulturális és mindennapi szokások szükségessé tehetik, hogy számunkra teljesen természetes mindennapi dolgokat magyarázzunk el, illetve mutassunk meg (pl. ablakok, zárak használata).
- Az ingatlan használatának ellenőrzése – Szintén későbbi problémák előzhetők meg azzal, ha részletesen kifejtjük a szerződésben, hogy a Bérbeadó, milyen gyakran és milyen a Bérlő által is elfogadható módon kívánja az ingatlan használatát ellenőrizni.
-
- Leltár készítése – A közüzemi mérőórák állásának rögzítésén túl, érdemes venni a fáradtságot és a berendezési tárgyakról, műszaki cikkekről részletes leltárt készíteni. Tanácsos mindezt digitális formában (pl videfelvétel) is rögzíteni. Biztosak lehetünk benne, hogy nagyon sok későbbi kellemetlenségtől és vitától kíméljük meg magunkat, ha így járunk el!
- Házirend – Sok esetben a bérlemény társasházi lakás. A bérlő, amikor társasházi lakást vesz bérbe, részévé válik a társasház közösségének is, hiszen a társasház közös tulajdonban lévő „részeit” is használja (udvar, lépcsőház, szeméttároló, közös tárolók, kerékpártároló, pihenőkert etc.). Így szerencsés, ha már a szerződés megkötésekor megismerheti a közösség által elvárt viselkedési normákat, szabályokat.
- Háttérszabályok – Érdemes belefoglalni, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.